Ellenőrzések nyilvános megállapításai

Intézményi tanfelügyelet 2025.01.19. megállapításai:

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?
1.1.1.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, koherens kialakítása a vezetés irányításával és a nevelőtestület bevonásával történik, melyek során figyelembe veszik a mérési eredményeket, az intézmény társadalmi környezetét és tanulóinak szociokulturális összetételét.
Az intézmény vezetése a jogszabályi előírásokat, valamint az iskola igényeit és szükségleteit figyelembe véve, a nevelőtestület bevonásával alakítja ki és irányítja a stratégiai és operatív dokumentumokat, amelyek egymásra épülnek. A kitűzött célokat folyamatosan értékelik, és ennek alapján meghatározzák a szükséges feladatokat, beleértve az esetleges módosításokat és azok végrehajtását.
teljesül
1.1.2.
Az éves munkaterv és a munkaközösségek terveinek cél- és feladatrendszere összhangban van a stratégiai dokumentumokkal.
Az intézmény éves terveinek elkészítése a pedagógusok, a munkaközösségek a diákönkormányzat és a szülői közösség véleményének figyelembevételével történik. Az éves munkaterv, valamint a munkaközösségi munkatervek koherensek az alapdokumentumokkal, reálisak, megvalósíthatók. A tanév éves tervezése a munkaközösségek javaslatai alapján történik, melyek az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott célokhoz igazítva alakítják ki önálló munkaközösségi munkatervüket. Az intézményi tevékenységek tervezése és ütemezése a stratégiai célokkal összhangban van. (PP, munkatervek)
teljesül
1.1.3.
Az intézményi önértékelési ciklust, illetve a megvalósult tanfelügyeleti ellenőrzést lezáró intézkedési tervekkel a stratégiai és az operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.
Az előző igazgató vezetői tanfelügyeleti ellenőrzése utáni fejlesztési terv nem került feltöltésre. Az intézményi önértékelés feladatai nem mindig jelennek meg az éves munkatervekben és a beszámolókban.
inkább teljesül
1.1.4.
Az intézmény éves terveiben megjelennek a környezeti nevelés, fenntartható fejlődés pedagógiai dokumentumokban foglalt céljainak aktuális éves feladatai.
A környezeti nevelés, fenntartható fejlődés pedagógiai programban megfogalmazott céljai megjelennek az intézmény éves tervezésében is. (Fenntarthatósági témahét, „Zöldkövet”Messy nap programba való bekapcsolódás)
teljesül
1.2. Hogyan történik a tervek megvalósítása?
1.2.1.
Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka tervezési dokumentumai stb. gyakorlati megvalósítása) a stratégiai dokumentumok prioritása mentén, a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.
Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. (Interjúk, munkatervek, éves beszámolók)
teljesül
1.2.2.
Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását, amelyek támogatják a személyiség- és közösségfejlesztést és az elvárt eredmények elérését.
Az intézmény a nevelési-oktatási céljaihoz igazítja a pedagógiai módszereit, eljárásait. Kiemelt célok: az alapkészségek és alaptudás fejlesztése, személyiségfejlesztés, társadalmi beilleszkedés és közösségi nevelés, kulturális nevelés és értékátadás, egészséges életmódra nevelés, digitális kompetencia fejlesztése. (PP. munkatervek, éves beszámolók vezetői, pedagógusi, szülői interjúk)
teljesül
1.3. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?
1.3.1.
Az éves tervek és a hozzá kapcsolódó beszámolók koherensek.
Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek, a tanév végi beszámoló megállapításai ezt tükrözik. Az éves beszámolók is követik a folyamatosságot teljes részletességgel a megvalósítás tükrében és az aktuális adatok pontos megjelenítésével. A dokumentumokban egyértelműen megjelenik az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője.
teljesül
1.3.2.
A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
A beszámoló megállapításai és az önértékelés a következő évi tervezés alapja.
teljesül
1.4. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?
1.4.1.
A pedagógus tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.
A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi a helyi tantervi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait. A tanmenetek az adott csoport sajátosságait figyelembe véve készülnek, ill. az egyéni fejlesztési tervek igazodnak az SNI és BTMN tanulók szakértői véleményében foglalt fejlesztési célokhoz. A különleges bánásmódú gyerekeknek fejlesztőpedagógussal, pszichológussal egyénre szabott pedagógiai többletszolgáltatásokat biztosítanak. (Interjúk, intézmény bejárás – fejlesztő szoba)
teljesül
1.4.2.
A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban, az esetleges eltérések indokoltak.
A tanmenetek, a naplók vizsgálata és a bejárás során látottak alapján meggyőződtünk arról, hogy a pedagógiai folyamat jól követhető.
inkább teljesül
1.5. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?
1.5.1.
Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek, és az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal és gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.
Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli az alapdokumentumok alapján. A belső ellenőrzések célja, hogy biztosítsa a hibák időben történő feltárását, mutasson rá a hiányosságok pótlására, erősítse meg a helyes gyakorlatot.
teljesül
1.5.2.
A pedagógusok digitális kompetenciáinak és digitális pedagógiai kompetenciáinak értékelése az intézményi elvárásrendszerben hangsúlyosan megjelenik.
A vezetői interjú alapján kiderült, hogy az igazgató elégedett ezzel a területtel, de az értékelés az elvárásrendszerben nem jelenik meg explicit módon.
inkább teljesül
1.5.3.
Az intézmény a munkatervekben azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.
A beszámolókban hangsúlyt fektetnek a mérések eredményeinek feldolgozására, elemzésére. Az eredményeket értékelik, elemzik, feladatokat, személyre szabott fejlesztési célokat határoznak meg. Az intézményi beszámolók tartalmazzák az eredményességi mutatókat. (Dokumentum elemzés, vezetői és pedagógusi interjú)
inkább teljesül
1.6. Hogyan történik az intézményben az értékelés?
1.6.1.
A pedagógiai munka értékelése tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven, az intézményi ellenőrzési tervekben foglaltakat is figyelembe véve történik.
A munkafolyamatok tervezése során meghallgatják és figyelembe veszik egymás véleményét. A rendelkezésre álló adatokat elemzik, és a fejlesztés alapjául használják fel. Az értékeléseket előre megtervezetten, tényszerű adatokra támaszkodva és objektív módon végzik.
teljesül
1.6.2.
Az intézményi önértékelés jogszabályoknak megfelelő megvalósítását az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.
Igyekeznek eleget tenni az intézményi önértékelés elvárásainak. Ebben a tanévben a TÉR lett a hangsúlyosabb.
inkább teljesül
1.7. Hogyan működik az intézményben a teljesítményértékelési rendszer?
1.7.1.
A stratégiai dokumentumok célkitűzéseivel összhangban megtörténik az intézményben a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének kidolgozása, amelyről a vezető a nevelőtestületet tájékoztatja. A pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét a vezető irányítja, működteti és folyamatosan felülvizsgálja.
Az intézményben a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere kidolgozott, amelyről a vezető a nevelőtestületet tájékoztatja. A pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét a vezető irányítja, működteti. Teljesítménycélokat megfogalmazták és folyamatosan zajlanak az óralátogatások is. (vezetői és pedagógus interjúk)
teljesül
1.7.2.
A teljesítményértékelés folyamatának megvalósulása a munkatársak (vezetőtársak, munkaközösség-vezetők, pedagógusok) bevonásával történik. A teljesítménycélok meghatározásakor a vezető az érintettek véleményét figyelembe veszi.
A teljesítménycélok meghatározásakor minden érintett kolléga véleményét, elképzelését megbeszélték.
teljesül
1.7.3.
A teljesítményértékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven, dokumentáltan, határidőre történik.
A teljesítményértékelés tervezetten, objektíven, tényekre és adatokra alapozva, dokumentáltan és határidőre valósul meg.
teljesül
1.7.4.
A beszámolókban megjelenik a teljesítményértékelés keretében végzett munka elemzése, értékelése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása.
A félévi beszámolókban számba vették a célok időarányos teljesülését, megvalósulását. (vezetői és pedagógus interjúk)
teljesül
1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?
1.8.1.
Az intézményben a tanulók képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.
Az intézményben működik a tanulók képességeinek megismerésére irányuló mérési rendszer. A DIFER és NETFIT mérések végzése a szabályozóknak megfelelően történik. Eredményeiket folyamatosan mérik, a mérési eredmények szinten tartása, javítása érdekében konkrét feladatokat fogalmaznak meg a munkaközösségekre, a pedagógusokra, diákokra vonatkozólag. Az évfolyamok felméréseinek eredményeit a munkaközösségi, valamint a tantestületi megbeszéléseken összevetik. (Munkaterv, PP, beszámolók, interjúk)
teljesül
1.8.2.
A pedagógusok a pedagógiai programhoz illeszkedő, a tanulási eredmények értékelésére alkalmas ellenőrzési, értékelési eszközöket választanak vagy készítenek, amelyhez felhasználják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket is.
Az intézményben a tanulók értékelése a közösen kidolgozott értékelési rendszer alapján történik. A Pedagógiai Program egyértelműen meghatározza az értékelés alapelveit, típusait, rögzítésének módját, valamint a százalékos teljesítmények osztályzatokra történő átváltását és az intézmény sajátosságait. A digitális technológia adta lehetőségeket azonban ritkábban alkalmazzák.
inkább teljesül
1.8.3.
A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.
Az értékelési rendszer mindenki számára elérhető az intézmény honlapján nyilvánossá tett Pedagógiai Programban. A szülők, tanulók tájékoztatása: szóban, írásban történik meg, szülői értekezletek, fogadóóra keretében. (PP, SZMSZ, interjúk)
teljesül
1.8.4.
A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.
A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel. (szülői interjú)
teljesül
1.8.5.
Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, dokumentálják, elemzik, az egyes évek értékelési eredményeit összevetik, szükség esetén korrekciót hajtanak végre, illetve fejlesztési tervet készítenek.
Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, (TEAMS felületen lévő tanulói teljesítményt/ékelést összehasonlító táblázat 1-8. osztályig. DIFER, félévi, év végi eredmények, felvételi pontok) szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. (Interjúk)
teljesül
1.8.6.
A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszajeleznek a tanulónak, szülőnek/gondviselőnek.
A tanuló eredményeiről folyamatosan visszajelzést kapnak a tanulók és a szülők. Félévkor tájékoztató jelleggel és a tanév végén minősítő értékelést, 1-2. évfolyamon negyedévente szöveges, fejlesztő célú értékelést kapnak a tanulók. (Dokumentum elemzés, interjúk, KRÉTA betekintés)
teljesül
1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)
1.9.1.
A mérési eredmények éves elemzése alapján levonják a tanulságokat, szükség esetén korrekciókat hajtanak végre és meghatározzák a szükséges fejlesztéseket, figyelembe véve a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztési igényeit is.
Évente elemzik a mérési eredményeket, elvégzik a szükséges korrekciókat, hatásosságát, fejlesztő jellegét folyamatosan vizsgálják.
teljesül
1.9.2.
A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok kidolgozása vagy adaptálása, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése, bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.
Innovatív, kreatív nevelőtestület, meghallgatják a pedagógusok véleményét, jobbító gondolatait. Keresik a külső erőforrásokat, a külső szakmai kapcsolatokat. Intézményen, munkaközösségen belüli megbeszéléseket tartanak, egymás jó gyakorlatait +átadják, megbeszélik, felhasználják. (Interjúk)
inkább teljesül

A tevékenységek értékelése:

1.1.
A stratégiai és operatív tervezés koherenciájának megvalósulása.
megfelelő
1.2.
A stratégiai tervek megvalósulásának elősegítése a tanévekre bontott éves tervek alkalmazásával.
kiemelkedő
1.3.
Az éves tervek és a beszámolók összhangjának megvalósulása.
kiemelkedő
1.4.
A pedagógiai folyamatok követhetők a pedagógusok és az intézmény dokumentumaiban.
megfelelő
1.5.
Az intézményi célok elérését támogató ellenőrzési rendszer működtetése.
megfelelő
1.6.
Az intézményi önértékelés jogszabálynak megfelelő működtetése.
megfelelő
1.7.
Az intézményi célok megvalósulását, a pedagógusokat motiváló, az eredményességet támogató teljesítményértékelési rendszer működése.
kiemelkedő
1.8.
A pedagógiai program alapelveivel és követelményeivel összhangban álló mérési, ellenőrzési és értékelési rendszer működtetése.
megfelelő
1.9.
Az ellenőrzés és a mérés, értékelés eredményeinek rendszeres visszacsatolása.
megfelelő
Fejleszthető tevékenységek:
A tanulók értékelésénél szélesebb körben alkalmazható lenne pl. a Redmenta és a Khaut felülete. Az előzetes tervek változásait pontosabb jelölése a tanmenetekben.
Kiemelkedő tevékenységek:
A teljesítményértékelési rendszer rutinos működtetése. A nanulói teljesítmények dokumentálása és elemzése.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?
2.1.1.
Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát, mely a beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhető.
Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. Az új tanulókkal szemben befogadóak. Barátságos, esztétikus és családias környezetben a nevelés-oktatás személyre szabott: a pedagógusok ismerik a tanulók testi és szellemi képességeit, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. Támogatják a tehetséggondozást (differenciálás minden lehetséges tanítási órán, felkészítés szaktárgyi versenyekre, szakkörök) (PP, pedagógus interjú)
inkább teljesül
2.1.2.
A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.
Az intézménybe érkező első osztályos gyerekek neveltségi szintjének felmérése és a feladatok meghatározása már az első hónapban megtörténik. A negyedik osztályba jutáskor a neveltségi, fejlettségi mutatók vizsgálata szintén, majd az általános iskolát elhagyó nyolcadik osztályosok komplex vizsgálata.
teljesül
2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?
2.2.1.
A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére.
A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással. Az iskola integráló intézmény. Az inkluzív szemlélet erős az iskolában, a pedagógusok kiválóan együttműködnek az iskolapszichológussal, a gyermekvédelmi felelőssel és egyéb külsős szakemberekkel az egyéni tanulói utak támogatása érdekében. (Éves beszámolók, vezetői, pedagógus interjúk)
teljesül
2.2.2.
A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), az intézmény szükség esetén korrekciókat hajt végre.
Az intézménybe érkező első osztályos gyerekek neveltségi szintjének felmérése és a feladatok meghatározása már az első hónapban megtörténik. A negyedik osztályba jutáskor a neveltségi, fejlettségi mutatók vizsgálata szintén, majd az általános iskolát elhagyó nyolcadik osztályosok komplex vizsgálata.
teljesül
2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?
2.3.1.
Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylőkre.
Az iskolavezetés kapcsolata a szülőkkel, az SZMK képviselőivel is nyílt és őszinte. Az osztályfőnökök tudnak a legtöbbet a tanulókról, de a speciális esetek mindegyikéről van tudomása a vezetőségnek. Krízishelyzetekben tudják, hogy hova kell fordulnunk, s élnek is a segítségkérés lehetőségével. (Pedagógiai Program, éves beszámolók, vezetői, pedagógusi, szülői interjúk)
teljesül
2.3.2.
Az intézmény támogató rendszert működtet (pl. felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, kapcsolatot tart fenn szakmai támogató hálózattal).
Az intézmény megszervezi a felzárkóztató foglalkozásokat a főbb tárgyakból. A napközi és a tanulószoba keretén belül is megtörténik a tanulás támogatása. A BTMN és az SNI tanulók fejlesztő, rehabilitációs foglalkozásai is biztosítottak. Ezt a folyamatot támogatja az iskola gyermekvédelmi felelőse és az iskolapszichológus. (Interjúk, intézmény bejárás)
teljesül
2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?
2.4.1.
A pedagógusok az önálló tanulás támogatása érdekében szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.
A helyes tanulási szokások kialakítását hatékonyan támogatják a csoportbontásos tanórák és a napközis vagy tanulószobai foglalkozások. Az intézményben fontosnak tartják, hogy minden tantárgyból megvalósuljon a tanulás tanításának tevékenységeken keresztül történő begyakoroltatása. (PP, SZMSZ, munkaterv, interjúk) Különféle munkaszervezési formákat alkalmaznak a tanórákon, használják a kooperatív technikákat, páros munkában, csoportmunkában dolgoznak a tanulókkal. Az önálló tanulás érdekében kutató munkára ösztönzik a gyermekeket. A lényegkiemelő képességet elősegítik a vázlatírással, tartalommondással. Erősítik a tanulók memóriáját. Felkeltik és fenntartják az érdeklődést, motiválnak. (Interjúk, tanmenetek)
teljesül
2.4.2.
Az intézmény támogatja a digitális technológia alkalmazását a személyre szabott nevelés-oktatás érdekében, amely figyelembe veszi a tanulók egyéni tanulási igényeit.
A pedagógiai, didaktikai módszerek és eszközök széles választékát alkalmazzák pedagógiai munkájuk során, melyek között a digitális technológia alkalmazása is szerepet kap.
teljesül
2.4.3.
Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.
A pedagógiai program, munkatervek, és interjúk alapján megállapítható, hogy a tanulási nehézségek okait felderítik, a hiányosságok pótlását megszervezik. Kiegészítették a helyi tantervet az SNI-s tanulókra. (PP ). Felzárkóztatással, egyéni fejlesztéssel, differenciálással segítik munkájukat. A tanulási nehézségekkel küzdő gyermek számára a fejlesztő pedagógusnak egyéni fejlesztési terv készítése alapfeladat.
teljesül
2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?
2.5.1.
Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a tanórákon és egyéb foglalkozásokon is megvalósul.
Az iskola környezete alkalmas az egészséges és környezettudatos életmód kialakítására, amit a Pedagógiai programban és a munkatervekben, beszámolókban említett tevékenységek is alátámasztanak. A munkatervekben és beszámolókban is megtalálható a pedagógiai programban előírt egészséges és környezettudatos életmód kialakítása, amely a gyakorlatban megvalósul.
teljesül
2.5.2.
A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteiket.
Az intézményben a tanulóknak lehetőségük van arra, hogy nemcsak tanórákon, hanem egyéb nem tanórai keretek között is foglalkozhassanak a fenntartható fejlődés kérdéseivel. Hagyomány őrző programok, Zöld nagykövettel való együttműködés, Messy nap. (P.P, munkatervek)
teljesül
2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?
2.6.1.
A stratégiai dokumentumokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.
A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. Ezek előre tervezetten a munkatervekben kerülnek rögzítésre, és a nevelő-oktató munka során valósulnak meg, többnyire tanórán kívüli tevékenységek során. Hagyományaikat kiemelten ápolják pl.Bolha piac, Őszi családi és kézműves PIKNIK nap, szülők-nevelők bálja, farsangi karnevál, közös udvarrendezés az SZMK bevonásával. (Munkaterv, beszámolók, interjúk)
teljesül
2.6.2.
Az intézmény gondoskodik róla és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.
Az információcserét megkönnyíti, hogy a tanárok és a diákok csoportokban is elérhetők. Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát működtet az iskola: iskolai honlap, iskolai FB oldal, TEAMS felület, KRÉTA rendszer, értekezletek, munkaközösségi megbeszélések, stb.
teljesül
2.7. Hogyan, milyen keretek között valósulnak meg az intézmény közösségépítő tevékenységei?
2.7.1.
Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.
A diákoknak, szülőknek lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek. SZMSZ, szülői interjú tanúsítja, hogy a fejlesztő intézkedések meghozatala demokratikusan, a jogszabályi előírások betartásával történik. Az intézmény középvezetői ( pl. szakmai munkaközösség vezetők) véleményező , konzultatív szerepet vállalnak a különböző intézkedések meghozatalában.
teljesül
2.7.2.
Az intézmény és a diákönkormányzat közösségi programokat szervez.
Az iskola és osztályszinten, az együttműködési készség és a társadalmi normák személyiségbe való beépítése érdekében, szervezett társas együttlétek alakuljanak ki, amelynek alapja az osztályközösség. A „Legjobb Közösség” verseny kidolgozott rendszere működik.
teljesül
2.7.3.
A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
Az intézmény hagyományosan bevonja-e a szülőket a közösség életébe, az intézményi hagyományok ápolásába, iskolai foglalkozásokba. Kirándulások, nyílt órák, iskola napok stb.(szülői kérdőív, interjúk)
teljesül
2.7.4.
A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.
A szülőket az iskolai munkatervről az iskolai életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnök félévente legalább 1 szülői választmányi gyűlésen szülői értekezleten tájékoztatja. Szülői fórumok: szülői értekezlet, fogadó óra, írásbeli tájékoztató, iskolai honlap, iskolai rendezvények – közös feladatvállalás a gyerekek érdekében. A szülők nagymértékben támogatják az intézményt a kitűzött céljai elérésében. A nyílt programokon szép számmal részt vesznek. A szülői interjún megjelentek elégedettségüket fejezték ki. (Végre Vége Van nap!)
teljesül

A tevékenységek értékelése:

2.1.
A pedagógiai programban meghatározottaknak megfelelő személyiségfejlesztési feladatok megvalósulása.
megfelelő
2.2.
A tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztése és nyomon követhetőségének megvalósulása.
kiemelkedő
2.3.
A tanulók szociális hátrányainak enyhítésére kidolgozott rendszer működtetése.
kiemelkedő
2.4.
Az önálló tanulást támogató gyakorlat megvalósítása és nyomon követhetősége.
kiemelkedő
2.5.
A pedagógiai programmal összhangban álló egészséges és környezettudatos életmódra nevelés támogatása.
megfelelő
2.6.
A pedagógiai programban megfogalmazott közösségfejlesztési feladatokkal összhangban lévő tanulói együttműködés támogatása.
kiemelkedő
2.7.
A több szinten és eredményesen szerveződő közösségépítő programok megvalósulása.
kiemelkedő
Fejleszthető tevékenységek:
A személyiségfejlesztést támogató tevékenységek még gyakoribb beiktatása és azok nyomon követése.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az intézményben nagy hangsúlyt fektetnek a közösségfejlesztési feladatokra, melybe bevonják a szülőket, a tanulókat és a partnereket is. Sok közösségi programot szervez az intézmény és a DÖK, melyben jelentős szerepet kap a hagyományok ápolása is. Az intézmény támogató rendszert működtet, felzárkóztatást célzó foglalkozásokat szervez, integrációs oktatási módszereket alkalmaz, melyeket folyamatosan fejlesztenek. Kiemelkedő a kapcsolattartás a TEAMS felületen tanároknak, diákoknak egyaránt. Jól kidolgozott eredménykövewtő táblázatot hoztak létre.

3. Az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?
3.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.
Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. Fő profil az általános iskolai alapok elsajátíttatása, felkészítés a középfokú tanulmányokra. Az intézményvezetői interjú alapján: Sokan nyernek felvételt 6 osztályos gimnáziumba. Büszkék az eredményekre, de sajnálják a távozókat.
teljesül
3.1.2.
Az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása a partnerek bevonásával történik meg.
Az intézmény a jogszabályban előírt együttműködő partnerek bevonásával végzi tevékenységét. Szülői Szervezet, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság, Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szolgálat. (PP, SZMSZ) A partnerek bevonásával történik a sikerkritériumok azonosítása. A fenntartóval ápolt kapcsolat jó, civil szervezetek, szülők támogatását élvezi az intézmény. A sikertényezők azonosításának folyamata tisztázandó.
inkább teljesül
3.1.3.
Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket (pl. kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények, versenyeredmények, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók, évismétlők, kimaradók, elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus), neveltségi mutatók).
A munkaközösség-vezetők beszámolói és az intézményi beszámolók részletesen tartalmazzák és elemzik az intézményi eredményeket. Vannak olyan területek, amelyek külön, részletesen is elemzésre kerülnek: a kompetenciamérés eredményei (matematika, szövegértés), lemorzsolódási mutatók, statisztikai adatok, versenyeredmények.
teljesül
3.1.4.
Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.
Az elmúl öt évet tekintve kompetencia eredményeik javulnak. A pedagógiai hozzáadott érték a kevés CSH adat miatt nem állapítható meg.
teljesül
3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?
3.2.1.
Az intézmény kiemelt nevelési és oktatási céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.
A szülők elégedettek, az intézmény elégedett a továbbtanulási mutatókkal, versenyeredményekkel. Az intézményi eredmények az elvárásoknak megfelelőek. Az iskola tanulólétszáma évek óta nem csökken jelentős mértékben, az iskola népszerű és kedvelt a szülők és a tanulók körében. (Interjúk)
teljesül
3.2.2.
Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan a kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentált.
Az angol nyelvet emelt szinten tanító iskolában a beszámolók tanúsága szerint a tanulmányi eredmények minden évfolyamon példásak. Az angol tanulmányi versenyeken kiemelkedően szerepelnek diákjaik.
teljesül
3.2.3.
Az intézmény rendelkezik külső elismeréssel (pl. ökoiskola, bázisintézmény, szakmai és társadalmi szervezetek elismerései stb.).
Az iskola Akkreditált Kiváló Tehetségpont.
teljesül
3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?
3.3.1.
Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.
A tanulók eredményességét a team-munkák, munkaközösségi megbeszélések és az értekezletek során megbeszélik. Követési táblázat a TEAMS felületen. Kompetencia mérés részletes elemzése, megbeszélése tantestületi értekezleten.
teljesül
3.3.2.
Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.
Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása folyamatosan jelen van. A kompetenciamérések illetve, házon belüli mérések eredményeiről korrekt információt adnak a pedagógusok, meghatározzák a fejlesztéshez, változtatáshoz szükséges lépéseket.
teljesül
3.3.3.
A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelési eljárásban.
A belső és külső mérési eredmények az intézményi önértékelés eljárásában nagyrészt nyomon követhetőek.
inkább teljesül
3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?
3.4.1.
Kidolgozott és gyakorlatban működő a tanulók tanulási útjának követése.
A pedagógiai programban pedagógiai feladataik között valamint az esélyegyenlőség érdekében tett intézkedések között megjelölik a tanulási utak követését.
teljesül
3.4.2.
A tapasztalatokat felhasználják a pedagógiai munka fejlesztésére.
A pedagógiai programban a tanulók teljesítményének mérésénél megjelölik a tapasztalatok ilyen irányú felhasználását.
teljesül

A tevékenységek értékelése:

3.1.
Az eredményességi mutatók nyilvántartása, az eredmények rendszeres elemzése.
kiemelkedő
3.2.
A kiemelt nevelési és oktatási célok elvárásainak megfelelő eredmények teljesülése.
kiemelkedő
3.3.
A belső és külső mérési eredmények intézményi szintű közös elemzése, a szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása.
megfelelő
3.4.
Kidolgozott és gyakorlatban működő a tanulók tanulási útjának követése.
megfelelő
Fejleszthető tevékenységek:
Az intézményi önértékelés során a belső és külső mérési eredmények nagyrészt nyomon követhetőek, azonban ezek rendszerszintű elemzése és hatékonyabb felhasználása fejlesztendő terület. A cél a mérési adatok még pontosabb nyomon követése, értékelése és az ezekre alapozott pedagógiai döntéshozatal erősítése.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az iskola egyik kiemelkedő erőssége az angol nyelv emelt szintű oktatása, amelynek hatékonyságát a tanulmányi eredmények és a versenyeken elért kimagasló sikerek is igazolják. A diákok magas színvonalú nyelvtudása és versenyeredményei az iskola elkötelezettségét és szakmai felkészültségét bizonyítják ezen a területen. A kompetenciamérések ill. házon belüli mérések eredményeiről korrekt információt adnak, meghatározzák a fejlesztéshez, változtatáshoz szükséges lépéseket. A pedagógiai folyamatokat átgondolják, megtervezik, levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fejlesztési és a tehetséggondozáshoz szükséges terveket. Példa értékű a követési táblázat.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?
4.1.1.
A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek és a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással, illetve a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.
A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában (fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, külsős szakemberek, iskolapszichológus, gyermekvédelem, stb.) (SZMSZ, interjúk)
teljesül
4.1.2.
A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok, a hatás- és jogkörök figyelembevételével határozzák meg.
A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik.
teljesül
4.1.3.
Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik e közösségek munkájára.
Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. (interjúk)
teljesül
4.1.4.
A szakmai közösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.
Az SZMSZ tisztázza ezeket a módokat, kitér sajátosságaikra, szempontjaira, szervezeti formájára, illetve a visszacsatolásra is utal.
teljesül
4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?
4.2.1.
Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka, rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése.
A munkaközösségekben még szorosabb tudásmegosztó együttműködés zajlik, Facebook csoportoknak tagjai a munkatársak, gyakran olvassák a szakirodalmat. A hallottakról, az olvasottakról munkaközösségi értekezleteken, de akár spontán beszélgetéseken során is szó esik. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.(beszámolók, interjúk) Hospitálás, munkaközösségi vagy tantestületi tájékoztató, munkatársi beszélgetések. Az interjúkból kiderült, hogy leginkább szóban történik meg de nem rendszeres és nem szabályozott.
inkább teljesül
4.2.2.
A belső tudásmegosztás működtetésében a szakmai közösségek kiemelt feladatot vállalnak.
A tudásmegosztás tárgya elsősorban a kollégák azon tapasztalata, melyet egy-egy újabb továbbképzésről hoznak.
inkább teljesül
4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?
4.3.1.
Kétirányú információáramlást támogató hatékony kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.
Szülőkkel való együttműködés, a velük való kapcsolattartás formái: szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, nyílt nap, A hatóságok felé időben és szakszerűen kell jelezni a helyi szakemberek segítségével, pedagógiai módszerekkel meg nem oldható eseteket. A „bajban lévő embert” segíteni a vele együtt kimunkált stratégia alapján. A gyermekvédelmi felelős: – szakmai etikai kódex alapján dolgozik – segíti a reszocializációt, rehabilitációt – a szükséges erőforrásokról az együttműködők között közvetít – az összekötő szerep ellátása a közösségi szolgáltatások, valamint az iskola és a közösség között, a diákok és családjaik számára szükséges szolgáltatások biztosításának érdekében. telefon, ellenőrző, iskolaszéki tevékenység, családi kör ill. klub, szülők tájékoztatása, tanácsadás szülőknek.
teljesül
4.3.2.
Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel, biztosítja a munkatársaknak a szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférést.
A személyes kapcsolattartás a legideálisabb forma. A vezetőség a nyitott ajtók híve. Ezek mellett a nevelőtestületi értekezletek is fórumai az információátadásnak. Írásos formában egy TEAMS felületet működtetnek. Az elektronikus naplóba, és a közösségi háló zárt csoportjaiban a pedagógusok folyamatos információt nyújtanak a szülőknek, tanulóknak az aktualitásokról.
teljesül
4.3.3.
Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.
A nevelési értekezletek tervezett időpontját, témáját és előterjesztéseit az iskolai közösségek javaslatai alapján a munkatervben ütemezik. Egy tanév során a nevelőtestület legalább az alábbi értekezletet tart: – tanévzáró és nyitó értekezlet; – félévi és év végi osztályozó értekezlet; – két alkalommal nevelési értekezlet; – havonta munkaértekezletezik. Indokolt esetben rendkívüli értekezletet tartanak
teljesül
4.3.4.
A nevelő-oktató munka értékelésével és eredményeivel kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.
Az óra- és foglalkozás látogatásokat követi a szakmai megbeszélés. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban eljutnak a munkatársakhoz. Írásban a belső ellenőrzéskor (TÉR) értékelik a munkatársakat. (interjúk)
teljesül

A tevékenységek értékelése:

4.1.
A pedagógusok többszintű együttműködésének és szakmai munkájuk intézményi célokkal összhangban történő megvalósulása.
megfelelő
4.2.
Rendszeres, magas színvonalú belső tudásmegosztás.
megfelelő
4.3.
Folyamatos és hatékony, több csatornán működő kommunikációs rendszer működése.
kiemelkedő
Fejleszthető tevékenységek:
A tudásmegosztás különböző formái, például az óralátogatások szervezése, jelen vannak az intézmény gyakorlatában. Azonban a dokumentumok alapján ezek rendszeressége nem egyértelműen nyomon követhető, ezért a tudásmegosztás tervezettebb és rendszeresebb megvalósítása fejlesztendő terület.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az iskola egyik erőssége a családokkal való folyamatos és naprakész kapcsolattartás, amelyet digitális és papíralapú eszközökkel egyaránt támogat. Ez biztosítja, hogy a munkatársak és a szülők mindig hozzáférjenek a szükséges információkhoz és ismeretekhez, elősegítve ezzel a hatékony együttműködést és a diákok eredményes fejlődését.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?
5.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjával összhangban, a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése és ezek megismertetése a munkavállalókkal.
Mint tehetségpont, gondot fordítanak a partneri együttműködésre.
teljesül
5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?
5.2.1.
Az intézmény a kulcsfontosságú partnerekkel az együttműködés tartalmát egyezteti, igényeiket és elégedettségüket rendszeresen felméri.
Bár az intézmény egyezteti a kulcsfontosságú partnerekkel az együttműködés tartalmát, valamint rendszeresen méri igényeiket és elégedettségüket, ennek folyamatossága és rendszerszintű dokumentálása fejlesztendő terület. A cél az együttműködések még hatékonyabb nyomon követése és az eredmények visszacsatolása.
inkább teljesül
5.2.2.
Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.
A panaszkezelés tervezett, szabályozott. A konfliktusok megoldása sikeres volt a partnerekkel történő megbeszélések alkalmazásával. Az igazgató felügyeli a panaszkezelés rendszerét. (értesülés informális csatornákon)
teljesül
5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?
5.3.1.
Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek, a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit.
Az intézmény vezetése a jogszabályoknak megfelelően eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek, és a helyben szokásos módon informálja külső partnereit. Ugyanakkor a honlap fejlesztése és korszerűsítése egy fejlesztendő terület, amely hozzájárulhat az információk még könnyebb elérhetőségéhez és átláthatóságához.
inkább teljesül
5.3.2.
A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.
A szülők és tanulók tájékoztatása a jogszabályi kötelezettségeknek többnyire megfelel. Többféle módon megtörténik, PP, SZMSZ, Házirend is tartalmazza a módjait. A szülők tájékoztatása személyes úton csoportos keretek között szülői értekezletek alkalmával, egyéni kérdésekben rendszeres fogadóórákon valósul meg. Az információátadás digitális formában a közösségi média, valamint az elektronikus napló lehetőségeit kihasználva történik. A külső partnerekkel való kommunikáció néha informális.
inkább teljesül
5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, vármegyei szint, országos szint)?
5.4.1.
Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben, a különböző helyi/regionális rendezvényeken.
A helyi közéletben ünnepi műsorokkal, bállal, karácsonyi bolhapiaccal vesz részt az intézmény. Számos kerületi megmérettetésen képviseltetik magukat. pontozásos rendszert működtetnek a versenyeredmények tekintetében. Verseny a pontgyűjtésben a kerület iskolái és tanulói között. (munkatervek,beszámolók, interjúk) Az intézmény szerves része a kerület életének. (interjúk)
teljesül
5.4.2.
Az intézmény közéleti tevékenységét elismerik.
Az iskola honlapján erre vannak utalások, meg az intézményben egy vitrinben kiállítva oklevelek láthatók. (Pl. Önkormányzati dicsérő oklevél a tantestület részére.)
teljesül
5.4.3.
Az intézmény a fenntartható fejlődés pedagógiájának megvalósítása érdekében együttműködik más intézményekkel, szervezetekkel is, támogatja a pedagógusok és tanulók részvételét olyan projektekben, amelyek erősítik a résztvevőkben a fenntartható fejlődés szemléletmódját.
Az intézmény a fenntartható fejlődés elkötelezett híve. Népszerűsítik az egészséges életmódot, a sportot. Több hagyományt ápolnak. A PP.-ben a fenntarthatósági témahéthez történő csatlakozás szerepel.
teljesül

A tevékenységek értékelése:

5.1.
A pedagógiai program céljainak megvalósítását támogató partneri kapcsolatok kialakítása.
megfelelő
5.2.
A partnerekkel való együttműködés szabályozott.
megfelelő
5.3.
A partnerek tájékoztatása rendszeres, szabályozott.
megfelelő
5.4.
Az intézmény közéletben való részvétele nyomon követhető.
kiemelkedő
Fejleszthető tevékenységek:
Bár az intézmény egyezteti a kulcsfontosságú partnerekkel az együttműködés tartalmát, valamint rendszeresen méri igényeiket és elégedettségüket, ennek folyamatossága és rendszerszintű dokumentálása fejlesztendő terület. A cél az együttműködések még hatékonyabb nyomon követése és az eredmények visszacsatolása. A honlap fejlesztése és korszerűsítése egy fejlesztendő terület, amely hozzájárulhat az információk még könnyebb elérhetőségéhez és átláthatóságához.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az intézmény egyik erőssége, hogy aktívan részt vesz különböző társadalmi és szakmai szervezetek munkájában, valamint a helyi közéletben. Rendszeresen képviselteti magát helyi és regionális rendezvényeken, és szoros együttműködést ápol az önkormányzattal, amely erősíti közösségi szerepvállalását és kapcsolatrendszerét.

6. A pedagógiai működés feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.1.1.
Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.
Interjú és bejárás alakalmával meggyőződhettünk az elkötelezettségről. A tanulók érdekében hosszú évek óta fokozatosan építik, fejlesztik környezetüket.(bejárás) Folyamatos kapcsolatban állnak a fenntartóval, és rendszeren jelezik az infrastrukturális hiányokat felé.
teljesül
6.1.2.
Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.
Interjú és bejárás alakalmával meggyőződhettünk az elkötelezettségről. A tanulók érdekében hosszú évek óta fokozatosan építik, fejlesztik környezetüket.(bejárás) Folyamatos kapcsolatban állnak a fenntartóval, és rendszeren jelezik az infrastrukturális hiányokat felé.
teljesül
6.1.3.
Az intézmény a fenntartható fejlődés szempontjait szem előtt tartva, az erőforrások tudatos, takarékos felhasználására törekszik, amellyel jó példát mutat a tanulók, a szülők és a külső partnerek felé.
Interjú és bejárás alakalmával meggyőződhettünk az elkötelezettségről. A tanulók érdekében hosszú évek óta fokozatosan építik, fejlesztik környezetüket.(bejárás) Folyamatos kapcsolatban állnak a fenntartóval, és rendszeren jelezik az infrastrukturális hiányokat felé.
teljesül
6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?
6.2.1.
Az intézmény megtervezi a különleges bánásmódot igénylő tanulók neveléséhez, oktatásához szükséges tárgyi eszköz szükségletet, és törekszik arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak.
A pedagógiai program tartalmazza a taneszközök kiválasztásának elveit, mely implicit magában foglalja a különleges bánásmódot igénylő tanulók neveléséhez-oktatásához szükséges eszközöket is.
teljesül
6.3. Milyen a digitális eszközök kihasználtsága?
6.3.1.
A pedagógusok a napi gyakorlatban alkalmazzák a digitális technológiát a tanítás-tanulás, az értékelés, a kommunikáció során.
A pedagógiai program több ponton is utal erre, valamint honlapjuk is tartalmaz a digitális technológia napi alkalmazására utaló bejegyzéseket. Az intézménybejáráson is láttuk a tantermekben a projektorokat és a digitális táblákat, az informatikai termet és a könyvtárban elhelyezett laptopokat.
inkább teljesül
6.3.2.
Az intézmény biztosítja, hogy minden tanuló az egyéni igényeinek megfelelően hozzáférhessen a digitális tanulási technológiákhoz tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során.
A pedagógiai program több ponton is kitér a digitális eszközök hozzáférhetőségének biztosítására.
teljesül
6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.4.1.
Az intézmény rendszeresen felméri a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségleteit, reális képpel rendelkezik róla.
A pedagógusok végzettsége, szakképzettsége megfelel a nevelő – oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. Az intézményben nincs pedagógushiány, nyugdíjas kollégákat is foglalkoztatnak. Aggodalomra ad okot, hogy a pedagógusok átlagéletkora magas.
teljesül
6.4.2.
A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.
Az intézmény időben tájékoztatja a fenntartót a humánerőforrás-szükségletben felmerülő hiányokról és problémákról.
teljesül
6.4.3.
A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.
Mind a vezető, mind a pedagógusok úgy látják, hogy a kollégák terhelése képességeik függvényében kiegyensúlyozott.
teljesül
6.4.4.
A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.
A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a törvényileg előírt feltételeknek és az intézmény deklarált céljainak. (nyugdíjas kollégák is betanítanak, műveltség területeket is kihasználnak)
inkább teljesül
6.4.5.
A pedagógusok nyitottak olyan új megközelítésekre, amelyek a digitális technológiák, a digitális pedagógia hatékony alkalmazását támogatják a tanulási eredmények elérése érdekében.
A pedagógusok nyitottak az olyan új digitális technológia megismerésére és alkalmazására, amit az oktatásban hatékonyan alkalmaznak.Kiemelt éves feladatuk a digitális kompetencia erősítésére.
teljesül
6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?
6.5.1.
Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik, fejlesztésében az intézmény vezetése aktívan részt vesz.
A munkaközösségek közösen alakítják ki az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját.
teljesül
6.5.2.
Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.
Részben működik a pedagógiai gyakorlatok gyűjtése, adaptálása. Régi, jól bevált gyakorlatot, a tehetség műhelyeket próbálják újjáéleszteni. (interjúk)
inkább teljesül
6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?
6.6.1.
Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, a hagyományápoláshoz és hagyományteremtéshez kapcsolódó tevékenységek tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.
Az iskola pedagógiai hitvallásában olyan műhelyként tekint magára, mely az értékek, a hagyományok őrzésének, átadásának a színterei. Az iskola stratégiai céljai közt szerepel a nemzeti hagyományok ápolása (Nemzeti ünnepek, megemlékezések). Kiemelten jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben. (Kirándulás, táborok, pályaorientációs nap, karácsonyváró ajándékkészítés, farsangi karnevál, szülők-nevelők bálja, ….stb.) (munkatervek, beszámolók, Pedagógiai Program)
teljesül
6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?
6.7.1.
A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, megfelel a helyi szabályozásban rögzítetteknek.
A pedagógiai programban a munkaköri leírások pontosan meghatározzák a munkatársak feladatait, felelősségét és hatáskörét.
teljesül
6.7.2.
Az eredményekről a munkatársak rendszeresen beszámolnak.
A hatáskörök egyértelműen szabályozottak, az év végi beszámolókban az eredményekről részletesen beszámolnak. (SzMSz, beszámolók)
teljesül
6.7.3.
A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.
A feladatokat minden tanévben próbálják egyenletesen elosztani. Az intézményvezető kiválóan delegálja az arra alkalmas kollégáknak a különböző feladatokat – képesség, kompetenciák ismerete mellett. Ehhez kapcsolódóan kijelöli a feladatköröket, melyek ellátását, a visszacsatolást folyamatosan figyelemmel kíséri. A kollégák a vállalt feladatokat lelkiismeretesen és kellő körültekintéssel látják el. A hatásköröket demokratikus elvek mentén jelöli ki a vezetőség. (Interjúk, intézmény bejárás alatt szerzett tapasztalatok)
teljesül
6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?
6.8.1.
A munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe a jogszabályi előírások alapján, képességük, szakértelmük és az intézményben kialakított rend szerint történik.
Ezzel az érintettek elégedettek, és erről szóban a helyszínen beszámoltak.
teljesül
6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?
6.9.1.
Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra, a munkatársak javaslataikkal segítik a fejlesztést.
Belső továbbképzést rendszeresen tartanak. Saját önerőből végeznek tanfolyamot, átadják a tanultakat. Hoznak külső előadókat.
teljesül
6.9.2.
Az intézmény támogatja a pedagógusok nevelési-oktatási portálokon és szakmai szervezetekben történő együttműködését, amely segíti a szakmai fejlődésüket, a nevelési-tanítási-tanulási tartalmakhoz való hozzáférést és a digitális nevelési-tanulási technológiákkal kapcsolatos tudásuk, digitális kompetenciáik vagy digitális pedagógiai kompetenciáik fejlődését.
Fontos célként jelölik meg a digitális kompetenciáik vagy digitális pedagógiai kompetenciáik fejlesztését. Az ezzel kapcsolatos folyamatokat vezető a lehető legmesszebbmenőkig támogatja, melyet megerősítettek a pedagógusok is a helyszínen.
teljesül
6.9.3.
A jó gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, a digitális technológia által nyújtott lehetőségek alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.
Az intézmény honlapján külön fejezet tér ki jó gyakorlataikra: Magyar Géniusz Program
teljesül

A tevékenységek értékelése:

6.1.
Az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak megfelelő infrastruktúra biztosítása.
megfelelő
6.2.
A különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának megfelelő tárgyi környezet kialakítása.
megfelelő
6.3.
Rendszeres a digitális eszközhasználat.
megfelelő
6.4.
Átgondolt, tervezett, az intézmény pedagógiai értékeinek, céljainak megfelelő humánerőforrás-szükséglet biztosítása.
kiemelkedő
6.5.
Magas szintű és hatékony szervezeti kultúra megléte jellemző.
megfelelő
6.6.
Az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő tevékenysége megvalósul.
kiemelkedő
6.7.
Szabályozott felelősség- és hatáskörmegosztás.
kiemelkedő
6.8.
A munkatársak döntéselőkészítésbe való bevonása.
kiemelkedő
6.9.
Innovációra nyitott szervezeti kultúra működése.
kiemelkedő
Fejleszthető tevékenységek:
A digitális technológia alkalmazása az értékelésben. Tehetségműhelyek újboli felépítése.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az intézményre jellemző az átgondolt, tervezett, az intézmény pedagógiai értékeinek, céljainak megfelelő humánerőforrás-szükséglet biztosítása. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira, felkészültségük kiemelkedő. Példaértékű az intézményben a szakmai és emberi együttműködése, egymás munkájának segítése és elismerése.

7. Az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvben meghatározottak

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és a köznevelésért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?
7.1.1.
Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és a köznevelésért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal, és azzal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási céljait, feladatait.
A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.
teljesül
7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?
7.2.1.
Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek, terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. A tervekben jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.
Az intézmény a pedagógiai programjában foglaltak a mindennapi gyakorlatban megjelennek. A munkatervek megvalósulását belső ellenőrzési terv szerint hajtják végre.
teljesül
7.2.2.
Az intézményi dokumentumok nyilvánossága biztosított.
A honlapon a dukumentumok elérhetők. A munkaterv tanév rendje része különösen látogatott az interjúk tanúsága szerint.
teljesül
7.2.3.
Az intézmény továbbképzési programja és a beiskolázási terve annak érdekében készül, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.
A tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.
teljesül
7.2.4.
A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.
A pedagógiai program meghatározza az eredményes tanítási-tanulási folyamathoz szükséges módszereket, eszközöket, amelyek minden pedagógus számára kötelezők. A papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok, taneszközök kiválasztása a munkaközösségek illetve a pedagógusok véleményének figyelembevételével, az intézményvezetővel egyeztetve és a fenntartó jóváhagyásával történik. (interjúk, törvényi szabályozás).
teljesül

A tevékenységek értékelése:

7.1.
A Kormány és a köznevelésért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok és a pedagógiai program összhangja.
kiemelkedő
7.2.
Az intézményi tervezési dokumentumok alapja a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok megvalósítása.
megfelelő
Fejleszthető tevékenységek:
A pedagógiai eszköztár bővítése és a módszerek folyamatos innovációja, hogy még hatékonyabbá váljon a tanítás. Felkészülés az új továbbképzési rendszer működtetésére.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az intézmény erőssége, hogy minden tanév tervezésekor alaposan ütemezi tevékenységeit és terveit, melyeket az éves munkatervben, valamint más fejlesztési és intézkedési tervekben rögzítenek. A tervek világosan tükrözik a pedagógiai program kiemelt céljait, beleértve a részletes célokat, feladatokat, felelősöket és az eredménymutatókat, amelyek segítik a megvalósulás nyomon követését.